Kozma Cs. Andrea írónő
Kozma Cs. Andrea írónő bejegyzése
Mint mindannyiunknak, nekem is vannak nehezebb napjaim és olyanok, amiken pedig úgy érzem, hogy felhőn ugrálva, játszi könnyedséggel telnek a munkaórák.
A mai is ilyen volt. Egyik osztályban cukibban fogadtak, mint a másikban: hol írás füzetet dedikáltattak, hol az uzsijukkal kínáltak meg, hol nekem akarták adni a tízóraira kapott almalevüket a gyerekek.
Mindennek tetejébe figyeltek, fegyelmezettek voltak, érdeklődők és kíváncsiak, kérdésekkel bombáztak és faggattak a gyerekeim és a könyv szereplői közti párhuzamokról is. Beleélték magukat a történetbe, csalódottak voltak, mikor kiderült, hogy nem a fiúk csapata nyeri a nindzsapálya-kihívást és együtt izgultak Lénivel, amikor felolvastam nekik a könyvből azt a részt, amikor belép a terembe az új osztálytárs, Vince. (Egy kisebb lánycsapat a szájához emelt kézzel kuncogott egy bokorban és felváltva néztek egymásra, majd rám a folyamatosan csöpögő új infókért.)
Az ilyen napokért csinálom, ez visz előre és emiatt nincs két ugyanolyan bemutató. Emiatt tudom mindannyiszor azt válaszolni a nekem feltett kérdése ("Nem unalmas milliomodjára ugyanazt elmondani?"), hogy DEHOGY!
Köszönöm a Vizafogó Általános Iskola Gabi nénijének, hogy rám talált, meghívott, ilyen szeretettel fogadott és részesévé tett a szárnya alatt fejlődő gyerekek mai napjának. Köszönöm Pálma és Judit tanító néniknek is a bemutató megtartásával kapcsolatos megelőlegezett bizalmat, nagyon igyekeztem, hogy ne távozzon ma senki csalódottan a suliból.
Én élményekkel feltöltődve, szeretettel feltankolva, nagyon boldogan távoztam tőlük legalábbis.
Kozma Cs. Andrea író
Képgaléria
|
|
|