Vizafogó Tagiskola<
2026. Május
HKSzeCsPSzoV
        1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Keresés

Határtalanul

 

 

Határtalanul

Magyar történelmi és kulturális kincsek nyomában Szlovéniában és Horvátországban

Beszámoló

Előkészítő foglalkozás

A Határtalanul program tantárgyi előkészítéseként (történelem,földrajz) a 7.a és a 7.b osztály egy-egy osztályfőnöki óra keretében ismerkedett a horvátországi szlovéniai helyszínekkel, amiben nagy segítségünkre volt az Okosdoboz ajánlott feladatsora:

Okos Doboz digitális feladatgyűjtemény - 7. osztály; Földrajz; Földrajzi ismeretek
A tanulók megismerték a fontosabb települések horvát és magyar neveit és ismerkedtek a magyarlakta települések nevezetességeivel, valamint a magyar kötődésű mondáikkal Okos Doboz digitális feladatgyűjtemény - 4. osztály; Magyar irodalom; Népmese, mondavilág.

Majd a szlovéniai Lendva-vidék népszokásaival Okos Doboz digitális feladatgyűjtemény - 6. osztály; Természetismeret; Földrajzi emlékhelyek és a Mura-vidék tájegységeivel is megismerkedtek Okos Doboz digitális feladatgyűjtemény - 8. osztály; Földrajz; Demográfiai ismeretek

Hiánypótló tudásra tettek szert, és megszerzett ismereteiket kamatoztatni tudták, amikor az utazás során nyomon követték haladásunkat az online térképen.

Magyarság Háza

A Határtalanul program csapata két turnusban vett részt a programhoz kapcsolódó Magyarság Háza Galéria rendkívüli történelemóráján május 18-án és 22-én.

A 45 perces órát egy székely származású, ízes nyelvjárásban beszélő úr tartotta. A történelem során változó államhatárokról, a határainkon kívülre kerülő magyarlakta területekről, a vörös térképről és a diaszpórában elő magyarok számáról szóló grafikonok szemléletesek voltak. A társaságot azonban jobban lekötötték a székely viccekkel színesített történetek a legbátrabb városról és a leghűségesebb városról, valamint a szétszakított családok sorsa. A Teleki-féle vörös térképet és Balassagyarmat címerét is örömmel rakták ki zárásként a méretes puha kockákból. 

Határtalanul kirándulás

1. nap: Korán reggel indultunk Budapestről, majd Csáktornyán a Zrínyiek emlékhelyeit jártuk be. Megkoszorúztuk a várban azt a szoborcsoportot, amelyen Zrínyi Péter és Frangepán Ferenc búcsúzik Zrínyi feleségétől. Megnéztük még Szent Jeromos szobrát és a honvédő háború áldozatainak emlékművét. Ezután Varasdon sétáltunk a barokk belvárosban, ahol palotákat és a székesegyházat is megcsodáltuk, majd estére elfoglaltuk szállásunkat Selcén, ahonnan a tengerpartra is lesétáltunk.

2. nap: Először a fakultatív adriai hajókiránduláson vettünk részt, ahonnan gyönyörű kilátás nyílt Krk szigetére és Fiuméra. Ezután Tersattóban meglátogattuk a Mária búcsújáró templomot, majd felsétáltunk a várba. Fiume belvárosában magyar vonatkozású emlékeket kerestünk fel: mint pl. a magyar feliratú bójákat, a Baross emléktáblát, a színházat, a Kormányzói Palotát.  Délután Abbáziában sétáltunk a tengerparton és az Angiolina Parkban. Megálltunk Markusovszky Lajos és Móra Ferenc emléktáblájánál is.

3. nap: Zágrábban városnézésen vettünk részt, amelyen megtekintettük a Pfaffl Ferenc által tervezett vasútállomást, a magyar millenniumi pavilont, Zrínyi Miklós és Jurisics Miklós szobrát. Be tudtunk menni a felújítás alatt álló a székesegyházba is, majd az országgyűlés épületét és a Szent Márk templomot néztük meg a Zsolnay porcelánból kirakott címerekkel. Délután Szlovániaba utaztunk, ahol először Ptujban, Szlovénia legősibb városában tettünk sétát, és a várat is meglátogattuk.

4. nap: Először a Hármashatárhoz túráztunk és körbesétáltuk az emlékművet. Ezután Felsőlendvára vezetett az utunk, ahol a várat utoljára a Széchenyiek birtokolták. A vár udvarán a gyerekek ügyességi játékokban vehettek részt. Rövid kitérőt tettünk Batthyánfalvára, ahol lovakkal és a kastéllyal ismerkedtünk meg. Utolsó állomásunk a dobronaki Szent Vid forrás volt, ahová gyalogtúrát tettünk.

5. nap: A Muravidéken a Passero család gazdaságát ismertük meg, ahol csokoládékóstolásra is volt lehetőség. Ezután a dobronaki trópusi kertben orchideákat és más egzotikus növényeket láthattunk. Lendván először a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézetbe látogattunk, és meghallgattuk az intézmény vezetőjének beszámolóját a szlovéniai magyarság helyzetéről. Innen felsétáltunk a kastélyba, és megnéztük annak kiállításait. Kirándulásunk utolsó állomása a Szentháromság Kápolna volt, ahol láthattuk Hadik Mihály mumifikálódott holttestét.

Szállásainkon meleg vendégszeretet, kényelmes szobák, nyugodt pihenés és ízletes ételek fogadtak bennünket.

 

 

Külhoni magyar csoporttal közös program

Lendván felkerestük a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézetet, ahol Soós Mihály intézményvezető tartott számunkra előadást a szlovéniai magyar közösség helyzetéről. Előadásában ismertette a térség történelmi hátterét, kitérve arra, hogy a trianoni békeszerződés következtében miként került az egykori magyar lakta vidék Szlovéniához.

Bemutatta az intézmény működését is, amely elsősorban a szlovén állam támogatásával valósul meg, kiegészítve magyarországi forrásokkal. Részletesen szólt az oktatási rendszerről: a magyarok által lakott településeken kétnyelvű oktatás zajlik, ahol a tanítás két pedagógus – egy magyar és egy szlovén anyanyelvű tanár – együttműködésével történik.

Az előadás kitért a közösség jelenlegi kihívásaira is: a magyar nemzetiség lélekszáma folyamatosan csökken, amelynek okai között szerepel az asszimiláció, a vegyes házasságok növekvő aránya, valamint a magyar anyanyelvű pedagógusok hiánya.

Helyi termelő (mezőgazdaság,állattenyésztés) meglátogatása

 

A Muravidéken Mezőváron (Tešanovci) meglátogattuk a Passero parasztgazda család birtokának látogatóközpontját. Elmondták, hogy a gazdaság generációról generációra száll. Foglalkoznak bortermeléssel, készítenek sonkát, tökmagolajat, de leghíresebbek csokoládétermékeik, amelyekből kóstolót is kaptunk. Termékeikből vásárolhattunk is a csokoládéboltban, gazdaboltban és a kávézóban.

 

 

 

 

Feldolgozó foglalkozás

 

A 7.a és a 7.b osztály osztályfőnöki órán dolgozta fel a Határtalanul utazás élményeit. Megnéztük és kiválogattuk a fényképeket, amelyeket megosztunk iskolatársakkal és a szülőkkel. Az utazás során készült jegyzetekből beszámolót készítettünk, amit az iskolarádióban teszünk közzé. 

A Határtalanul utazás minden résztvevő számára felejthetetlen élményt nyújtott. Az élménybeszámolók alapján a horvátországi programok közül leginkább a tengerparti séták maradtak emlékezetesek. Nagy élmény volt a tenger közelsége, a különleges hangulat, valamint, hogy együtt fedezhették fel a partvidéket. Többen is kiemelték, mennyire nyugodt és gyönyörű volt a környezet. Szlovéniában a diákokra a legnagyobb hatással az ott élő magyarság megismerése volt. Többen megfogalmazták, hogy mennyire meglepte őket, hogy milyen hasonló az életük. Az utazás második szálláshelyét is nagyon megszerettük az Őrségben, mert kényelmesek voltak a szobák, és az ételek is nagyon finomak voltak. Az utazás végére szinte mindenki egyet értett abban, hogy szívesen maradtunk volna még egy hetet.

 

 Fényképek

 

Határtalanul program

Királyok és fejedelmek útján Kolozsvártól Déváig, a Tordai-hasadékkal

 

Reggel 6.00-kor indultunk az iskolától, már idegenvezetőnkkel együtt, nagy várakozással szívünkben.

Első város, melyet érintettünk, Nagyvárad volt, ahol sétát tettünk a belvárosban: Bémer tér, Szent László tér, régi magyar nemesi paloták, Fekete Sas Palota, Városháza megtekintését tűztük ki célul.

Ezt követően megálltunk Királyhágón.

A kalotaszegi Körösfő volt utunk következő megállója, ahol megnéztük a 4 fiatornyos, zsindelytetős, festett fakazettás mennyezetű, belső falfreskókkal és kalotaszegi szőttes díszítésekkel is büszkélkedő református templomot. Károly Károly érdekes előadása élmény volt. 

19.00- kor érkeztünk Torockóra, elfoglaltuk szállásunkat, melyet a nagyon kedves vendégszerető tulajdonos mutatott meg, majd megvacsorázunk, vacsora után végig sétáltunk az egyedülálló, 19. századi faluképét megőrző, Europa Nostra- díjjal kitüntetett, világörökségi címre pályázó falun. A szállás és az ellátás is nagyszerű volt. 

2 nap 8.00-kor indultunk Kolozsvár - Tordai sóbánya - Tordai-hasadék irányába. előtte azért megnéztük a gazdag torockói Néprajzi Múzeumot.

Az égig érő sziklafalak között tekergő Tordai-hasadékban sétáltunk a Hesdát-patak szurdokvölgye Erdély egyik legelképesztőbb természeti látványosságát megcsodálva.  Ezt követően a  Tordai sóbányát vettük célba, ahol 13 emeletnyit lépcsőztünk lefele, közben minden emeleten láthattuk a kiásás évét. Magas páratartalma és egyenletes hőmérséklete (10-12 fok) gyógyító hatással van a légzőszervi megbetegedésekre. 

De a program tovább folytatódott.

Városnézés kincses Kolozsvárott következett, ahol a  Szent Mihály templomot tekintettük meg, és megkoszorúztuk Mátyás király szobrát és szülőházát, Bocskai István szülőházát, Babes-Bolyai Tudományegyetemet, Farkas utcai templomot is megcsodáltuk. Még egy kis szabad programra is maradt idő.

Este fél nyolcra értünk a szállásra, ahol a finom vacsorát követően még mindig voltak vállalkozó szelleműek, akik megmászták  a Székely sziklát. 

3 nap folytatódott a kirándulás, melynek célpontja Nagyenyed – Gyulafehérvár – Vajdahunyad.

 

Reggelit követően bepakoltunk a buszba, és indultunk Torockószentgyörgyre, ahol  felsétálunk a Toroczkay család híres várába, melyet a Rákóczi-féle szabadságharcban Tiege császári generális robbantott fel 1704-ben megtorlásul.

A vár romjaiból csodás kilátásunk vetül a Székelykő csipkés vonulatára.

Majd  Nagyenyedre buszoztunk, ahol megtekintettük a vártemplomot kívülről, amelynek tornya eredetileg a vár őrtornya is volt és az 1200-as évek elején épült. A Bethlen Gábor fejedelem által több mint 400 éve alapított, ma az ő nevét viselő református Kollégiumba látogatva belecsöppentünk az évzáró próbába.

Megemlékeztünk Apafi Mihályról, Kőrösi Csoma Sándorról, aki a kollégium jeles tanulója volt, Bethlen Gáborról, akinek uralkodása alatt Erdély fénykorát élte. Megemlékeztünk a román terror elleni védelemben elesett 30 kollégiumi diákról is. A református kollégium udvarán találtuk a két fűzfát, melynek történetéről idegenvezetőnk által megismerkedtünk

Már indultunk is tovább Gyulafehérvárra az Erdélyi Fejedelemség hajdani fővárosába, az 1009-ben alapított püspökség központjában megtekintettük a fejedelmi palota épületét, a püspöki palotát és a csendes főhajtásra késztető, 13. században épült, egykori püspöki, ma érseki székesegyházat, melyben a Hunyadiak síremlékei, Márton Áron püspök sírja, Izabella királyné és János Zsigmond fejedelem gazdagon díszített kőszarkofágjai láthatók, altemplomában pedig az erdélyi történelem nagyjai nyugszanak. A Hunyadi filmet többen látták, így különösen tudtak kapcsolódni Hunyadi János síremlékéhez. 

A székesegyház melletti kürtős kalácsok illatukkal hívogattak bennünket, s gondoltuk, elfogadjuk a meghívást, így minden tanulónk megkóstolhatta ezt a finomságot.

Magyarigenben megtudtuk, hogyan pusztították 1848/’49-ben a felheccelt román szabadcsapatok Alsó-Fehér vármegye magyar civil lakosságát úgy, hogy csak hírmondók maradtak belőle (ebben az egykor színmagyar Szász Csaba  tiszteletes úr bemutatta a 3 hajós, 300 férőhelyes templomot, melyet a legszebb barokk protestáns templomnak tartanak Erdélyben, mely alól, ha csoda nem történik, rövidesen kifogy a nép. Beszélt híres elődjéről, a 20 évig,haláláig, 1749-69 között e faluban, több száz fős gyülekezetet szolgáló Bod Péterről. A nagy irodalomtörténész, egyháztörténész, történész, író férfiúról, aki előtte Bethlen Kata udvari lelkésze volt, és „a késő-barokk évtizedek legnagyobb magyar tudósának” tartják. 

Az udvaron megcsodáltuk a 300 éves kőrisfát.

De nem ért véget még a nap, Feredőgyógyra utazunk, ahol megnéztük a meleg vizű vízesést a Gyógy-patakon. Elsétáltunk az egykori római fürdőhöz is. Legnagyobb sikere mégis a mókusnak volt, aki ott ugrándozott körülöttünk. Pedig hajdanán a „feredő” vendége volt Izabella királyné, Báthory Zsigmond, Bethlen Gábor, Haller Gábor, II. Rákóczi György, I. Apafi Mihály, Bethlen Miklós, Pápai Páriz Ferenc, Bod Péter és Kazinczy Ferenc is.

Fél 8 körül értünk Csernakeresztúrra, ahol 3 szálláson (egymástól való távolságuk kb. 1,5 km) meglehetősen barátságtalan fogadtatásban volt részünk. Különösen az Adél Panzióban. A szállásadó stílusa, és a mondandója, tartalma arrogáns volt, degradáló kifejezésekkel illette a számára ismeretlen tanulóinkat és a pedagógusokat is. Rendkívül rossz szájízzel töltöttük el a 2 éjszakát. 

Alig vártuk, hogy folytassuk a kirándulást másnap, melynek úticélja: Vajdahunyadra, a „Várak királyához”, a Hunyadi-Bethlen kastélyhoz utaztunk először. Hunyadi János nevelőapja (vér szerinti apja Luxemburgi Zsigmond király volt), Vajk kenéz által épített vár 1618-ban került az iktári Bethlen család tulajdonába. Bethlen Gábor átalakíttatta és külső védművekkel erősíttette meg, majd az uradalommal együtt unokaöccsének, Bethlen Istvánnak adományozta. A gyönyörűen felújított vár mellett található kínzókamrát is megnéztük, igazán nagy élmény volt. Még egy kis szabadidőre is volt időnk, majd  a Dédácsi Botanikus Kertbe látogattunk, amelyet Erdély legszebb arborétumának tartanak. Ugyan kicsit szemergett az eső, de így is remek sétát tettünk 250 európai, ázsiai és észak-amerikai fa- és cserjefaj található meg benne. Az arborétum 67 hektár alapterületen fekszik, a parkot átszelő keskeny utak, patakok, hidacskák között még az egyre jobban csepergő esőt is elfelejtettük. 

Déván a Böjte Csaba nevével fémjelzett, Szent Ferenc Alapítvány által fenntartott, nehéz sorsú gyerekeknek otthont és családot adó intézménnyel ismerkedtünk, és átadtuk adományainkat is. Találkozunk a helyi gyerekekkel is, akik közül az egyik fiatal volt, aki bemutatta az intézményt. Nem gondoltuk volna, hogy jelenleg alig 30 gyermek él itt, míg alapításakor több, mint 300 gyermeknek adtak menedéket, iskoláztatást, továbbtanulási lehetőséget. 

Ha már Déván jártunk, természetesen megmásztuk „magos Déva várát”. 

Utolsó nap is akadt számtalan látnivaló. A buszba való bepakolás után indultunk Solymos várához, amit szintén megmásztunk, majd Máriaradna  következett, végül Arad, mint utolsó úticélunk. Zala György alkotását, a Szabadság-szobrot is megkoszorúztuk. A buszból tekintettük meg Arad többi látványosságát.

 

 

 

 

 

 

 

Határtalanul kirándulás

Magyar történelmi és kulturális kincsek nyomában Szlovéniában és Horvátországban

2024.04.15-2024.04.19.

 

Immár harmadik alkalommal utaztunk a határon túlra, ezúttal Szlovénia és Horvátország magyar vonatkozású emlékeit felkutatni.

Sajnos, az időjárás nem fogadott kegyeibe minket, hideg, esős napokban, de annál jobb hangulatban töltöttünk el az 5 napot idegenvezetőnk Emília és sofőrünk Dávid társaságában. 

Első nap Lendván megtekintettük a Bánffy-Esterházy kastély kiállítását. Benne találjuk Zala György alkotásainak miniatűr másait, valamint a híres hetési tájegységre jellemző viseletet és használati tárgyakat.

Megismerkedtünk a helyi magyarság történetével. A lendva környéki magyarság kiemelkedő alakja, Soós Mihály, az intézmény vezetője mesélte el nekünk, milyen a szlovéniai magyarok helyzete és élete, lehetőségei és kilátásai.

Majd Lendva város központjával ismerkedtünk. A Szent Katalin plébániatemplom mellett találjuk a Szent István szobrot, tőle nem messze pedig a Makovecz Imre által épített kultúrpalotát.

Felkapaszkodtunk a lendvai szőlőhegyre, ahol felkerestük a Szentháromság kápolnát, ahol Hadik Mihály törökverő hadvezér van eltemetve. Innen csodálatos kilátás nyílik a környékre, három ország látóhatárát lehet látni. 

Kirándulásunkat a kilátóval folytattuk, mely kiváló hely piknikhez, illetve aki megmássza a 276 lépcsőt, még tovább gyönyörködhet a tájban.

Még mindig nem ért véget a nap, a történelmi nyugat-dunántúli Őrvidék középkori emlékeinek egyik kiemelkedő települése Bántornya. A Bánffy-családhoz fűződő Árpád-kori templomon román és gótikus stílusjegyeket egyaránt fellehetünk, falain Aquila János gyönyörű freskóit láthatjuk, köztük a Szent László legendát is. Végül Dobronak település határában található a Bakónaki-tó felé vettük az irányt.  amely mentén gyönyörű sétát tettünk, a végén a kiszáradt tavat láttuk csak, de az energiamezőből merítettünk estére, és a következő napokra.

Másnap reggel szomorúan tapasztaltuk, hogy szakad az eső, így a Hármashatárhoz az erdőn keresztül nem merészkedtünk fel, inkább Felsőlendvára buszoztunk, ahol megtekintettük Szlovénia legnagyobb kiterjedésű várát, amelynek elődjét még a 13. századi keresztes háborúk idején, a templomosok építették. Később az Amadék, a Széchenyiek, a Nádasdyak, a Szapáryak, végül Trianonig a Széchenyiek birtokolták. Udvarán 7 energiavonalat is találunk, amelyek jótékony hatást gyakorolnak szervezetünkre.

Majd Közép-Európa legnagyobb orchidea farmjára látogathatunk, a Dobronak határában megépült Trópusi kertbe, ahol különleges egzotikus növényeket találunk. Többek között volt húsevő növény, kakaóbabfa, fahéj, és számtalan csodálatos orchidea. 

A szállásra visszaérve volt időnk, így sétáltunk Őriszentpéteren a szemerkélő esőben.

Harmadik napunkon összecsomagolás után a Passero birtokon kezdtük a programot, a finom csokoládék feldobták az időjárást is. Ezt követően  Zágrábot vettük célba. Sétánkat a MÁV egykori főépítésze, Paffl Ferenc által tervezett központi vasútállomástól kezdtük. Innen Tomiszlav király lovasszobra mellett elhaladva megtekinthetjük a magyar honfoglalás millenniuma alkalmából átadott pavilon épületet, láthatjuk közös történelmi nagyjainak, Zrinyi Miklósnak és Jurisics Miklósnak, Kőszeg védőjének a mellszobrát. Valamint a hangulatos zenepavilont és meteorológiai órát. 

A Káptalandombon emelt székesegyházat, benne a Szent István kápolnával, éppen felújítják, így oda nem sikerült bemennünk, pedig  láthattuk volna Szent László koronázási palástját, Erdődy Tamás, Frangepán Ferenc és Zrínyi Péter sírját.

Sétánkat a belvárosban, a Jellasics térre vezetve folytattuk, némi szabadidővel a gyerekek is felfedezhették a látnivalókat, pénzköltési lehetőségeket.

A tengerparti szállásunk elfoglalása után vacsoráztunk nagykabátban, majd sétáltunk a tengerparton esőkabátot is felvéve.

A 4. napon hűvös, de csodálatos napfényes reggelre ébredtünk. A Krk szigetről induló hajóval kihasználtuk a fakultatív lehetőséget, és egy közel két órás tengeri hajókázáson vettünk részt, mely nemcsak azért volt különleges, mert mindenkin minimum 4-5 réteg ruha volt, hanem mert delfineket is láttunk. A buszra visszaszállva csak egy kérésünk volt Dávid, a buszsofőr felé, fűtsön be! Így, átmelegedve érkeztünk meg a Fiuméhez tartozó Tersattoba. A Tersattoi Mária búcsújáró templom  kápolnája magyar hadihajók emlékét őrzi (a Szent István, Viribus, Unitis, stb.). "Az egész  magyar hadiflotta itt parádézik a tersattói kápolna belső falán." Felsétáltunk Tersatto várába,  amelyet a Frangepánok építettek a 13. században, és megcsodáltuk a páratlan kilátást. 

Utunkat Fiume történelmi belvárosával, a korzón található  Óratoronnyal, a kikötővel folytattuk. Meglátogattuk a magyar időben épült  piacot, a színházat, és egyéb fontos épületeket tekintettünk meg: a Kormányzói Palota, a Magyar  Királyi Tengerészeti Hatóság épülete, az Adria-palota és az Adria Magyar Királyi  Tengerhajózási Rt. székháza. Felkerestük a Baross  emléktáblát. 

Majd a sétáló utcában korzóztunk, és adtunk szabadidőt.

Ezt követően folytattuk utunkat Horvátország Monacoja felé, Opatiába (Abbáziába). Abbázia minden villájához gazdag, sokszor nemesi származású magyar családok  története fűződik, itt kezdtük sétánkat, felidéztük néhány család történetét. Sétálunk a  tengerparton a híres, sziklába vájt sétányon és felkeressük a Hotel Palace Bellevue-t, amely Markusovszky Lajos 1848-49-es tábori főorvos utolsó lakhelye volt. Emlékét tábla őrzi a  szálloda falán, melyet szintén megtekintettünk. Sajnos eleredt az eső, így tovább nem maradtunk ebben a csodás gyöngyszemben.

Utolsó napunkon sem maradtunk magyar jellegű történelmi emlékek nélkül. Az Adriától elbúcsúzva Varasdra mentünk, ami mintegy 20 évig Horvátország fővárosa volt. Városnézésünk során  felkerestük az Erdődyek várkastélyát és tettünk egy sétát Európa talán legszebb barokk  belvárosában. 

Végül Csáktornyát ejtettük útba, ahol a Zrínyiek sasfészke volt. Tettünk egy sétát a csáktornyai várnál.  Elsétálunk a Szent Jeromos szlavóniai származás szentünk szobrához, a Zrínyi fához, Zrínyi  teljes alakos szobrához, a honvédő háború áldozatainak emlékművéhez és a turulmadaras  központi emlékoszlophoz. 

Fáradtan, de élményekkel gazdagon tértünk haza. Köszönjük a lehetőséget!

 

 

 

 

 

 

 

Fájlok

Határtalanul fényképek.pdf (9931 KB)
LetöltésMegnyitás

 

Képgaléria