Vizafogó Tagiskola<
2024. Október
HKSzeCsPSzoV
  1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31

Keresés

Nyelvvizsgák a Vizában

Iskolánkban immáron három éve folyik a négyszintű nyelvvizsgára felkészítés a Nyitott Világ elnevezésű programban, amelynek tavaly 28 sikeres A2 szintű nyelvvizsgázója volt. 2021. február 9-én új fejezetet nyitottunk: ezen a napon 33 diákból 27-en BME B1-es és hatan B2-es szintű C típusú próbanyelvvizsgát tettek. Erről kérdeztük Kállay Andrea angoltanárt, illetve Nagy Dánielt, akkreditált nyelvvizsgáztatót.

SM: Milyen eredmények született a vizsga után?

ND: A 33 diákból 30-an sikeres vizsgát tettek, de a maradék három gyerkőc is 55 % felett teljesített.

SM: Hogyan értékelnéd a gyerekeket? A komplex vizsga melyik része volt könnyebb nekik, és mi ment nehezebben?

ND: Először is fontos elmondanom, hogy a gyerekek kimondottan felkészülten érkeztek vizsgázni. De hát az eredmény önmagáért beszél. Ebből kiemelném a szóbeli részt, ami extrán jól sikerült mindenkinél, hála annak, hogy a mai gyerekeknek rengeteg lehetőség adódik angol nyelvű filmeket nézni, vagy online játékokat játszani, akár más országban élő gyerekekkel is, ezáltal észrevétlenül használják a nyelvet. 

Az írásbeli és magnóhallgatási rész kötöttebb, rutin és logika kell a megoldáshoz, hiszen a feltett kérdések sokszor úgy vannak megfogalmazva, hogyha felületesen olvassák el, akkor a válaszban nagyon mellélőnek. Pl. a szövegben ez van: „A tanfolyamra 50 fő regisztrált, de ketten sajnos családi okokból nem tudtak részt venni rajta.” Kérdés: Hány fő vett részt a tanfolyamon? Sokan azonnal beírják erre az 50-et (hiszen ez az egyetlen szám, ami szerepelt leírva a szövegben), holott a helyes válasz valójában a 48 lenne... Persze, tudom, ezek a típusú kérdések inkább a figyelemre apellálnak, mintsem inkább a tudásra. De hát mindenben jónak kell lenni manapság! 

KA: Az írásbeli nehézségeihez hozzátenném azt is, hogy a levélírás a mai gyerekeknek már kissé életidegen dolog, mivel nem abban a korban élnek, amiben mi nőttünk fel a 80-as években, amikor kézzel írogattunk leveleket, postára adtuk, és minimum két hetet vártunk a válaszra. A felkészítés során én inkább ezt érzem nehezebbnek, illetve gondot okozhat az is, hogy autentikusan belehelyezzék magukat az adott helyzetbe. A saját gyerkőcömnek sem sikerült megugrania a levélben azt, amikor au pair-nek kellett jelentkeznie és bemutatkoznia; Karcsi simán beírta az igazat, hogy ő 13 éves, és általános iskolába jár. Nyilván a valóságban egy kiskorú általános iskolás nem jelentkezik ilyen munkára. 

SM: Mi a célja a 4 szintű felkészítésnek?

ND: Négy fontos okot tudnék felsorolni:

1. Ez jó megmérettetés mind diáknak, mind tanárnak: képed ad a tudás, és a tanítás szintjéről. 

2. A diák egy jól felépített nyelvtanulási folyamat részese lehet, ahol lépésenként, szintenként lehet előrehaladni, ezáltal újabb és magasabb célokat lehet kitűzni, illetve a tanulásban sokkal motiváltabbá válni. 

3. Az általános iskola alatt többször kell idegen tanár előtt számot adnia a tudásáról, így hatodik osztályra, vagy nyolcadikra már tudja milyen érzés a vizsgázás, amikor is felvételizni megy egy másik suliba. 

4. A tanulók pozitív vizsgaélményt szereznek, illetve tudják, hogy mire számítsanak majd a későbbi, már hivatalos nyelvvizsgán. Ez egy nagyon fontos tapasztalás.

SM: Hogy néz ki a Vizában a vizsgarendszer?

KA: 3-4-5. osztályban A1, A2; 6-7-8. osztályban A2, B1, B2 szintű vizsga tehető. Az A1, A2 szintű nyelvvizsga feladatait jómagam, illetve Dani állította össze, figyelembe véve a KER (Közös Európai Keretrendszer) előírásait. A DAN Gyerekvizsga nyelvtani témakörei és szókincse az iskolánkban használt Oxford University Press Project elnevezésű tankönyvsorozatát vette alapul, így iskolánk bármely diákja nekifuthat a vizsgának. 

A BME alapfokú és középfokú vizsga a Budapesti Műszaki Egyetem Nyelvvizsgaközpontjának támogatásával valósult meg, ők adtak hozzá minden anyagot. A vizsgák letétele után a gyerekek hivatalos oklevelet kaptak, amin szerepel az elért százalékérték. Ezt akár a nyolcadikosaink el tudják vinni a szóbeli felvételi vizsgájukra.

SM: Miért a DAN nevet adtátok a nyelvvizsgának, és miért nem a piacon fellelhető gyereknyelvvizsgák egyikét teszitek le?

KA: A DAN mozaikszó a gyerekeimtől megtanult kifejezéssel élve: „shipeléssel” jött létre kettőnk keresztnevéből, illetve utal a küzdősportokban használatos övekre, amelyeket szintén folyamatosan lehet megszerezni, mint ahogy nálunk is a különböző szinteket, lépésről lépésre.

Azért alkottuk meg a saját vizsgánkat, mert a többi vizsgára való felkészítés sokkal több időt vesz igénybe, más típusúak a feladatok, mint amit az iskolai oktatásban rendszeresen használunk, és anyagilag is jóval megterhelőbb a szülők számára.

SM: Miért jó a BME nyelvvizsga?

ND: Ez a nyelvvizsga jól felépített, átlátható, van hozzá felkészítő könyv is, és az egész írásbeli vizsga alatt használható szótár, ami nagy biztonságérzetet ad a diákoknak. 

SM: Milyen tankönyveket használtok a Nyitott Világ programban a felkészítés során?

KA: Harmadik osztálytól vesszük a saját fejlesztésű Kids elnevezésű könyvünket, amely tavaly a gyerek-nyelvvizsgára való felkészítés tapasztalatából íródott, emellett átfogó anyagot biztosít A2-es szintig, és remek tananyag a hatodikos kompetencia mérésre való felkészüléshez is.

6. osztálytól BME vizsgára készülve szintén saját munkatankönyvet, illetve a Lexika Kiadó által forgalmazott Nagy BME nyelvvizsgakönyvet használjuk. Ezen kívül a Maxim Kiadó Grimm szótárját szoktunk megrendelni, amely éveken keresztül jól használható a tanulási folyamatban. 

SM: Dani, szerinted milyen egy jó vizsgáztató? 

ND: Nyugodt, nagy tudással rendelkező és rugalmas. Jó helyzetfelismerő, nyitott, érdeklődő, és mindenféle témához hozzá tud szólni. Semmiképpen nem lehetek mereven a sémákhoz ragaszkodó akkor, ha a vizsgázó a kezét apróra tördelve ücsörög előttem és meg sem mer mukkanni. Ilyenkor egy-két „másfajta” kérdéssel oldom a feszültséget, és amikor látom, hogy megnyugodott, akkor folytatom a „valódi” vizsgát. „Fel kell törni a jeget”, ahogy az angol mondja, és nekünk vizsgáztatóknak, abból kell dolgoznunk, amink van. Segíteni kell a vizsgázót, arra kell rábírni, hogy meg tudja mutatni mit is tud, hiszen erre valójában nincs sok ideje. Segítek nekik ezt a kis időt jól kihasználni.

SM: Munkád során nyilván jó pár helyen megfordultál már. Hogy érezted nálunk magad az iskolánkban?

ND: Nagyon jó volt a hangulat. Kedvesek, udvariasak a gyerekek, a tanárok pedig végtelenül türelmesek és barátságosak, mintha gyerekek anyukájuk lennének. Komolyan mondom érezhető volt a családias, sőt kimondottan vidám légkör!

KA: Dani jól látja. Ez az egész nem jöhetett volna létre e nélkül a háttér nélkül. Ebben a projektben szabad kezet és teljes bizalmat kaptam Szállási Zsuzsanna igazgatónőtől, illetve az összes kollégám támogatását és segítségét élvezhettem. Tényleg egy csapatként működünk, ahol mindenki megtalálja a maga helyét egy-egy feladatban. Természetesen a szülők is nagyon örültek ennek a kezdeményezésnek, és persze a gyerekek is hihetetlenül büszkék arra, hogy ennek részesei lehetnek.

SM: Mi a következő lépcső?

ND: Áprilisban jönnek az A1-es és A2-es DAN Gyereknyelvvizsgák.

SM: Végül egy személyesebb kérdés. Hogyan jött létre köztetek ez a hatékony munkakapcsolat?

KA: 2018-ban Révfülöpön együtt nyaraltunk egy nagyobb létszámú baráti társasággal. Daniék csak pár napra ugrottak le hozzánk. Éppen készülődtünk egy közös programra, ahol a többiekre még várnunk kellett. Danival addig nem sok szót váltottunk, de ott, akkor, ácsorgás közben végül szóba elegyedtünk, és hiába a munkát hátrahagyva pihenni mentünk a Balatonhoz, azonnal elkezdtünk „szakmázni”. Azóta dolgozunk együtt jól kiegészítve egymást.

SM: Köszönöm a beszélgetést. További sok sikeres vizsgázót kívánok Nektek.

(Simon Márta, könyvtáros)

 

 

 

 

Képgaléria